2013. október 12., szombat ~ 0 Comentarios
Sose kívánom senkinek se azt az érzést, hogy burkoltan, de el van tiltva a barátjától, a párjától, szerelmétől. Nagyon szörnyű érzés. Vagy a tehetetlenség, amikor nem tudod mit tehetsz azért, aki a  világon a legfontosabb neked. Vacillálni, mi lenne a helyes mondanivaló. Szökni, vagy szokni. Az a tömör düh, amit egy ember után érezhetsz, mert egyszerűen a viselkedése már felháborító és elviselhetetlen.
Amikor már csak sírni tudsz, mert mást nem tehetsz, nem kiabálhatsz, nem mondhatod meg a véleményed. És amikor olyan bánattal válsz el a másiktól, hogy majd összetörik a szíved, ahogy látod szomorú arcát távolodni, és te is legszívesebben a busz közepén is csak sírnál és sírnál.
Ezt az érzést tényleg nem kívánom senkinek.
Nagyon szeretlek Életem! ♥

Címkék: , , ,


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

← Back to the blog?