Number 17.
2014. január 27., hétfő ~ 0 Comentarios
Milyen szorgos vagyok mostanság, egyre többet jelentkezem. Pedig érdekes dolgok még mindig nem történnek velem.
Szombaton tartottuk a családi szülinapomat, amikor itt voltak mamáék meg mindenki. Cicótól megkaptam az ajándékomat, sütött nekem egy nagyon szép tortát, ami nagyon finom volt. Ráadásul aznap volt a 21. hónap fordulunk. bár nagyon nem ünnepeltük, csak egyszer felhozódott. Hát ajándékként a szokásost kaptam, pénzt. Ibolya mama hozta a szokásos szép nagy csokrát, meg kaptam tőle csokit és ilyen illatszer szettet. Megebedéltünk, aztán mindenki el volt magának. 
Este volt Zsófi szülinapja. Hat órakor találkoztunk a többiekkel a buszmegállóban. Klaudia, Pisti, Mazsi, Dorina, Zsolti, Niki, Petra, és mi hárman: Bence, Öcsi és Én. Megkértünk egy bácsit, hogy szóljon nekünk ha az ibolyásba érünk, mert mi nem igazán tudjuk hol kell leszállni, de valahogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy számítottunk rá. Rossz buszmegállóban szálltunk le, vagyis Zsófiék nézték el a dolgot és nem ott kellett volna leszállni, ahol ők mondták. Így egy olyan 1-Másfél kilométert gyalogolhattunk a sötét erdőben. Elégé ijesztő volt. A fiúk ott ijesztgettek minket, én meg majd beszartam. Mert szerintem én voltam a legijedősebb az egész csoportban, na de segáz. Nagy nehezen csak megtaláltuk Zsófit, de mire odaértünk úgy átázott a cipőnk.
Utána utólag megérkezett Gergő mert elnézte a buszt, így csóri busszal jött utánunk, majd akkora elkezdődött a bulizgatás. Kicsit becsiccsentettem, hahaha. De jól éreztem magam, lehet kicsit túl jól. Énekeltünk, táncoltunk, kártyáztunk, beszélgettünk, lelkiztünk. Minden volt, aminek egy szülinapon lennie a kell. Bár voltak egy néhány balhé. Öcsi most látott először így, pedig nem, csak akkor ő még nálam is ittasabb állapotban volt, így fel se tűnt neki, így kicsit izélt rá, de végül nem lett gáz belőle, mert nem csináltam semmi rosszat, csak nevetősebb voltam a kelleténél.
Életemben először és utoljára kipróbáltam a füvet, ami olyan volt mintha beleszívtam volna egy sima cigibe, szóval totál értelmetlen volt, és igen tudom, megérdemlem az ejnyebejnyét, de igazából kiváncsi voltam rá, mindig, csak én mindig adtam a jó kislányt, aki soha nem csinál semmit, így próbáltam fenntartani az imagemet, ami lehet már egy kicsit megváltozott. Nem drasztikusan, csak egy kicsit, és most már nem is akarnám. Erre meg most Bence leszidott. Oké jogosan, bár kicsit bosszantó volt, hogy pont ő beszél... Na mindegy. Mert, hogy én mindig azt mondtam, hogy én sose én sose, és ez tény, de attól kicsit változhatott a véleményem, és nem szoktam rá, tiszta szar, nem is kell többé szóval nem igazán értem. Én mondjuk erre csak annyit mondtam, neki, hogy ha minden egyes ígéretemet betartom, amit valaha magamnak tettem, akkor ő most nem feküdne itt mellettem, még ha haragszik is rám vagy nem tudom.
Bár elég rossz így feküdni egymás mellett, nem szeretek haraggal lefeküdni, mindjárt meg is puszilgatom, csak még beszúrok valami ideillő/nemillő képet. Hahaha. Bye~

Címkék: , , , , , , , ,


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

← Back to the blog?